Könyvajánló: Tales of Heresy

Nagy rajongója vagyok a Horus Heresy sorozatnak (sőt az egész időszaknak is, művészeti albumostól, abból konvertált régi páncélostul, mindenestől), úgyhogy már nagyon vártam az aktuális kötetet. Az elmúlt évben szvsz csak a „Mechanicum” tudta azt a szintet hozni, amit a sorozat első pár részében megszokhattunk, úgyhogy duplán kíváncsi voltam, sikerül-e visszatalálniuk a „rendes kerékvágásba”, és újra izgalmas, a Birodalom múltjának titkait felfedő, de egyúttal az Eretnekség történetét előre gördítő elbeszéléseket alkotniuk.
A kötetet elolvasása után azt mondhatom, hogy részben sikerült ennek megfelelni, mivel múltfelfedés van, több novellában is, de a „nagy” történetet valahogy csak nem sikerült előbbre vinni. Ez sajnos újabban az egész sorozatra igaz, mert csak jönnek az újabb és újabb kötetek, de csak nem haladunk a Császári Palota ostroma felé. Érdekes persze az is, hogy miként terjed az Eretnekség, ki hogyan reagál rá, de jó lenne, ha – az első öt kötethez hasonlóan – azért az újabb „játékosok” megismerése után az ő történetük vinné előre a globális eseményeket (mint pl. a Fulgrim esetében). Vagy ez csak nekem hiányzik?
No, félre előre morgást, lássuk a novellákat (igyekszem nem lelőni a poénokat):

Dan Abnett – Blood Games (Véres játékok)
Egy novella a Császár testőreiről, mindennapi életükről, és arról, hogy hogyan készülnek a palota védelmére. A történet két részre oszlik, elég szerencsétlen módon, véleményem szerint jobb lett volna csak az egyik vagy másik felére koncentrálni, mert így kicsit szétesik az novella. Jó pont azonban, hogy sokat megtudhatunk az Adeptus Custodesről, ezekről a GW által egyébként homályban tartott harcosokról, akikről az általános ismertetőkön túl sehol sem találni semmilyen konkrét információt. (5/10)

Mike Lee – Wolf at the Door (Farkas a kapuknál)
Az Űrfarkasok XIII. Hadteste tönkrever egy rendszert, miután azok sehogy sem akarnak behódolni a Birodalomnak. Már éppen indulnának a Légió kijelölt gyülekezőhelyére, hogy csatlakozzanak primarchájukhoz, és menjenek Prospero (meg az Ezer Ifjak ellen), amikor a szenzoraik felfedeznek egy kisebb bolygót, melyet eleddig a Hipertér rejtett. Amíg összeszedik a rendszerben szétszórt csapataikat, a Farkaslord elindul testőreivel, hogy megpróbálja békés csatlakozásra bírni őket. Ez persze nem megy könnyen, különösen hogy hamarosan vérszomjas idegenekkel találják szemben magukat…
Ez a novella már sokkal jobban sikerült, izgalmas, fordulatos, és sokat megtudhatunk az Űrfarkasokról is. Jó kis kedvcsináló a jövőre csúsztatott Prospero Burns könyvnek is (már ha annak kell egyáltalán előzetes reklám). (8/10)

Anthony Reynolds – Scions of the Storm (A vihar fiai)
Egy novella az Igehirdetőkről (Word Bearers), még a Káoszhoz fordulásuk előttről. Egy bolygó lakosait kell elpusztítaniuk, akik nem akarnak csatlakozni a Birodalomhoz, és még ráadásul az eretnekség bűnébe is estek, mert valamilyen viharistent imádnak. A leszálló csapatok parancsnokának azonban jónéhány meglepetésben lesz része, mire a csaták véget érnek.
Szintén jó kis novella, bár az számomra eléggé zavaró volt, hogy az Igehirdetők még a birodalmi oldalon állnak, mikor pedig már a sorozat első köteteiben kiderült, kit is tisztelnek ők valójában. Ennek ellenére érdekes dolgok derülnek ki róluk, különösen a Lectatio Divinatius eredete lesz meglepő. (7/10)

James Swallow – The Voice (A hang)
Ebben a történetben az elsőhöz hasonlóan, egy szintén a múlt ködébe vesző birodalmi szervezetet ismerhetünk meg, a Csend Nővéreit (Sisters of Silence). A cél itt is a hangulatfestés lehetett, és ez is sikerült jobban, mert a történet nem túl érdekes. Viszont egy kicsit beleláthatunk a Nővérek mindennapjaiba, és közelebbről megismerhetjük a Fekete Hajókat is (gondolta volna valaki, hogy már az Eretnekség idején is repkedtek?). A Véres játékokhoz hasonlóan ebből az alapanyagból is többet ki lehetett volna hozni, de sajnos nem sikerült. (6/10)

Gav Thorpe – Call of the Lion (Az Oroszlán szava)
A Sötét Angyalok flottája a Galaxisban szétszórt emberiség elveszett bolygóit keresi a Nagy Keresztes Hadjárat idején, és többéves kutatás után végre találnak is egy lakott világot, melyet az expedíciót vezető Nagymester békés módon szeretne a Birodalomhoz csatolni. A flottájához csatlakozott, Calibanról származó, nemrég kinevezett másik Nagymester azonban nem hisz a harc nélküli megoldásban. Hogy melyiküknek lesz igaza, az csak a novella végén derül ki.
Ez a történet nagyon hasonlít az Űrfarkasosra, csak itt a hangsúlyt a régi, terrai, és az új, calibani Nagymester véleménykülönbségére fekteti. Ez is „beharangozó” novella, csak ez a nyáron megjelenő Fallen Angels könyvhöz csatlakozik. Önmagában biztos jobb lenne, de a másik után olvasva már nem volt annyira újszerű. Nekem a Farkasok története jobban tetszett. (6/10)

Graham McNeill – The Last Church (Az utolsó templom)
A Földet egyesítő nagy háború végén a legutolsó, még álló templom magányos papját egy rejtélyes idegen látogatja meg, aki nem a misére érkezett, hanem a tiszteletes hitét és magát a vallást kérdőjelezi meg. Az első pár oldal után valószínűleg mindenki sejteni fogja, hogy ki is ez az idegen…
Vitathatatlanul ez a kötet legjobb novellája, különösen, hogy végre magának a Császárnak a gondolataiba, terveibe is beleláthatunk. A filozófiai vita szerintem helyenként kicsit közhelyes, de elég fontos kérdésekre világít rá. Aztán mindenki elgondolkodhat, hogy kinek is van igaza, és melyik a jobb, a vallás uralma, vagy a felvilágosult tudásé. Vagy netán nincs is különbség? (10/10)

Matt Farrer – After Desh’ea (Desh’ea után)
A Harci Kopók rendháza végre megtalálta primarcháját, akit a Császár se szó se beszéd felteleportál hajójukra egy olyan csata előtt, melyet még ő se élhetne túl. A rendház vezetői megpróbálják rettentő haragját lecsillapítani, de mindegyiküket megöli, ahogy egymás után belépnek csarnokába. Amikor végül Kharn-ra, az első kapitányra kerül a sor, neki nagy nehezen sikerül szót értenie vele.
Ez a novella elég egysíkúra sikeredett: a dühödt és zavarodott Angron folyamatosan ütlegeli Kharn-t, aki próbál életben maradni és meggyőzni a primarchát, hogy nőjön fel a feladathoz, és álljon végre az élükre. Ennek ellenére érdekesek az Angronról megtudható dolgok, és az is, hogy hogyan lesznek Harci Kopókból Világfalók. (7/10)

Összességében így azért csak pozitív lett az értékelés – közepes alá nem ment egyik novella sem. Gondolatébresztőnek és hangulatfestőnek jó a könyv, de sajnos az Eretnekség fő eseményeihez nem kapcsolódik túlságosan. Nade talán majdcsak sikerül visszatalálni oda is…

Szolgálati közlemény

Miután ma reggelre 180 darab spam érkezett hozzászólásként, ezentúl sajnos regisztrálni kell, ha valaki meg szeretné osztani a gondolatait a többi olvasóval.
A megértéseteket köszönjük.

A második negyedéves Liga tervezett küldetései

Ez egyelőre még csak a vita-verzió, de nagyjából ezek lesznek május 23-án:

FOGLALD EL ÉS TARTSD MEG
Mindkét oldal el akarja foglalni az ellenség operatív bázisát vagy valamilyen hasonlóan létfontosságú objektumát, miközben igyekszik a sajátját megvédeni.
Miután kiválasztottátok a felrakási zónátokat, de még mielőtt az egységeket elhelyeznétek, ki kell jelölni a célobjektumokat. Ezt az a játékos kezdi, aki a felrakást is kezdeni fogja (elhelyez egy jelzőt, kijelöl egy tereptárgyat, vagy bármely más módszerrel – lényeg, hogy egyértelmű legyen). Ezek a célpontok nem kerülhetnek járhatatlan terepre, és nem lehetnek 24˝-nél közelebb egymáshoz.
Ha ezzel készen vagytok, kezdődhet a seregek elhelyezése, ahogy az a felrakási résznél szerepel.
A célpontot akkor ellenőrzöd, ha a játék végén legalább egy pontszerző egységed 3˝-nél közelebb áll hozzá, és egyáltalán nincs ellenséges egység ilyen közelségben (bármilyen, nem csak pontszerző). Minthogy a célobjektumok különböző nagyságúak és alakúak lehetnek, fontos még a játék elején tisztázni, hogy honnan méritek ezt a távolságot.
Felállás: Támadó él
Pontozás: Ha sikerül megőrizned a saját célobjektumodat, 8 Ligapontot kapsz, ha eléred, hogy az ellenfél ne birtokolhassa a sajátját, akkor ez +8 pont, ha pedig meg is szerzed az övét, ez még +4-öt pontot jelent.

ORGYILKOSSÁG
A hadjárat sikerének érdekében elsődleges cél az ellenséges vezér elpusztítása. Ha ez sikerül, már könnyen szétzilálhatod csapatait, és kivívhatod a végső győzelmet!
A játékosok a csata elején felraknak fejenként 2-2 darab objektíva-jelzőt. Dobjatok egy kockával, és aki a nagyobbat dobta, az dönti el, hogy elsőnek vagy másodiknak pakolja fel jelzőit. Egy jelzőt kell a saját felállási zónába tenni, egyet pedig a senkiföldjére, a két felállási zónán kívülre. Az objektívák nem lehetnek közelebb 6”-nél az oldalakhoz, és 18”-nél közelebb egymáshoz. A jelzőket felváltva kell felrakni, míg mind a négy fel nem kerül.
Miután minden jelző felkerült, dobjatok nekik egyet-egyet a szóráskockával. Ha az eredmény „HIT”, akkor maradnak a helyükön, ha nem, akkor 1D6”-el odébb csúsznak. Ilyenkor már nem érdekes, ha 18”-nél közelebb kerülnek egymáshoz, vagy kikerülnek a felállási zónádból.
A csata elsődleges célja az ellenséges vezér megsemmisítése. Ha az ellenfélnek egynél több HQ-ja van, mely akár a vezér is lehetne, akkor a játékosnak a felállás közben kell megjelölnie melyik HQ-ja a sereg vezére, aki egyben a célpont is lesz.
E mellett, neked kell birtokolnod az egyik ellenséges objektíva-jelzőt. Egy jelzőt akkor birtokol valaki, ha a játék végén legalább egy pontszerző egysége 3”-nél közelebb áll hozzá, viszont ilyen közelségben nincs egy ellenséges egység sem (bármilyen, nem csak pontszerző). Ezt megakadályozva a jelző nem lesz senkié.
Felállás: Hagyományos ütközet
Pontozás: Az ellenséges vezér megöléséért 8 Ligapont jár, az objektíva birtoklásáért szintén 8, és ha a te vezéred életben marad, az még +4 pontot ér.

FELDERÍTÉS
Mindkét sereg át akar törni az ellenséges vonalakon, hogy előretolt pozíciókat alakítson ki és kipróbálja az ellenség erejét mielőtt a fő erők megindulnának.
Mindkét játékosnak az a feladata, hogy minél több egységet juttasson az ellenség felállási zónájába.
Felállás: Hagyományos ütközet, az első körben az Éjszakai harc szabály érvényesül
Pontozás: Minden pontszerző egység, mely a csata végén az ellenfél falállási zónájában áll, Fanatikuss kategóriában 5 Ligapontot ér, Felderítőben pedig 7-et. Természetesen 20-nál több Ligapontot ezúttal sem lehet szerezni!

Várjuk a ti véleményeiteket is!

WordPress Themes